FELOLDOZÁS

Ó, tünékeny távol-
keleti virágok
falitekercseken, szikla-
hajlaton: távoli
asszonyi sorsok!

Árnyalattalan, üde
ködbe múló színek rajzolata,
halkan zenélő vízesések!

Ha kinek mégis, mégis
megadatik, hogy értse, tudja
rejtelmeitek, és magát
föllelje bennetek
(hűlt tea, volt
örömök, koholt
világok illatában):
feloldást nyer.