IV. Binder Pál kéziratai
IV. 1. Monográfiák, tanulmánykötetek
IV. 2. Tanulmányok
IV. 3. Binder Pál által csoportosított kézirat-gyûjtemények
IV. 4. Cikkek, recenziók
1. Monográfiák, tanulmánykötetek
40. Havasok története (Az erdélyi Kárpátok történeti földrajza). 1986, g., aut., 4 irattartó, kb. 1600 f., ugyanazon kézirat több változata, hátéranyagokkal és tartalomjegyzékkel
41. Közös dolgaink történetéből. A román- magyar- szász kapcsolatok múltjából. 1983, g., kb. 370 lap (lektorált, kiadásra nem javasolt cikkgyûjtemény)
42. Transsylvano Hungaro-Saxonica, erdélyi magyar-szász kapcsolattörténeti források (bevezetéssel, jegyzetekkel), aut., g., kb. 1000 f. (2 irattartó)
43. Brassó és a Barcaság történelmi emlékeiből. Elbeszélő források, levelek és tanukihallgatások Brassó és a Barcaság történetéből (1560–1784), aut., 370 f. + Brassó megyei krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800), g., 361 f.
44. Erdély történelmi demográfiája. Adatok és számítások Erdély középkori (XIV-XVIII. század) összlakosságáról. I-II. köt., g., 622 f. (2 példány). Aut. változat, kb. 200 f.
45. Erdélyi utazók a régi Európában. „Utazások a régi Európában” c. megj. (1976) kötet háttéranyagai és kézirata, g., aut., kb. 500 f. + Románok az Erdélyi Fejedelemség szolgálatában (1981), aut., kb. 120 f.
46. Binder Pál doktori dolgozatának kéziratai, referátumokkal, g., kb. 1500 f.
47. Das Geographische und Kartographische Werk des Kronstädter Humanisten Johannes Honterus vol. I., g., 135 f. + Johann Conrad Weiss vezette osztrák szakértőcsoport rajzai és térképei Erdélyről (1734-35), g., térképek fénymásolataival, kb. 300 f.
48. Johannes Honterus brassói humanista földrajzi és térképírói munkássága (1976), vol. I-II., három nyelven (rom., magy., ném.) g., aut., háttéranyagokkal, kéziratváltozatok, 3 irattartó, kb. 1200 f.
49. Opera geographica et cartographica Ioanni Honteri Coronensis. Tomus II. Annotationes et tabellae (1976), g., 142 f.
50. A Székás-fennsík falvainak történelmi személy- és helynevei, g., térképmellékletekkel, kb. 250 f.
51. Kultur und Literaturgeschichte der Deutschen aus Klausenburg (15-17. Jahrhundert) I-II. Teil., g., 202 f.
52. Țara Ungurească, g., rom., magy., kb. 100 f.
53. Deutsche Familiennamen im mittelaterlichen Klausenburg (ca. 1450-1750), g., aut., kb 300 f. (2 irattartó)
54. Barcasági magyar lelkészek és iskolamesterek. A barcasági magyar protestáns egyházi és világi értelmiség. G., 147 f.
55. Armalista és nemesített erdélyi szászok, g., 221 f. (erdélyi szász életrajzok)
56. Cernovodeanu Paul – Binder Paul: Efectele calamităților naturale asupra evoluției societății feudale românești (până la 1800), g., 358 f. (Megj.: Cavalerii apocalipsului, Buc., 1993)
57. Istoria culturală și literară a germanilor din Cluj (sec. XV–XVII.), aut., jegyzetekkel, kb. 50 f.
58. Nemzetiségek együttélése a régi Brassóban, g., 13 f.
59. Észrevételek és kiegészítések (a háromkötetes Erdély Történetéhez), g., 75 f.
60. Az erdélyi céhek történetének válogatott bibliográfiája, g., 32 f.
61. Szentpáli Ferenc a költő és paszkvillusszerző (Varga Imre 1981-ben kelt lektori véleményével), g., 45 f.
62. Considerațiuni asupra numelui „Siebenbürgen” în evoluția teritorială a Transilvaniei (Conferință ținută în cadrul ședinței Societății de Științe Istorice și Filologice, filiala orașul Stalin, 1959), g., jegyzetekkel, két változat, 44 f.
63. Gheorghe Bariț și revoluția burghezo-democratică din 1848, g., 18 f.
64. Gheorghe Bariț (1812–1893). Epoca și omul în lumina autobiografiei sale (Roman Ionnal közösen), g., 27 f.
65. Obștea țărănească – Markgenossenschaft – la sașii transilvani în lumina operelor lui Friedrich Engels, g., 20 f.
66. Repere la o istorie a climatologiei românești (Paul Cernovodeanu-Paul Binder), g., 16 f.
67. Familien der rumänischen Elite in Siebenbürgen im Zeitalter der nationalen Identitätswerdung (ca 1680-1720), g., 20 f.
68. A Barcaság természeti földrajza, g., 61 f. (2 példány)
69. Francisc Binder. Călător și explorator în Africa (1849-1862), g., 56 f.
70. Az erdélyi szász egyetem tisztviselőinek névsora a fejedelmi korban, g., 35 f.
71. Kokelburger Komitat, g., 35 f.
72. Szászsebesszék történelmi család- és helynevei. A szék és a sebesi esperesség településtörténete, g., 40 f.
73. Nemzettudat és népi emlékezet Pesty Frigyes helynévtárában, aut., 34 p.
74. Heltai Gáspár és a kolozsvári szászok, g., 58 p.
3. Binder Pál által csoportosított kézirat-gyûjtemények
Kapcsolattörténeti tanulmányok
75. A magyar folnagy és a román fănogiu tisztségnévről, g., 11. f. Megj.: NyIrk 1972/1.
76. A hazai német tudományosság új eredményei, g., 7. f. Megj: Korunk 1977/12.
77. Valeriu Braniște könyvtárának 1919 évi magyar forradalmi kiadványai, aut., g., 6 f. Megj.: Könyvtári Szemle 1973/4.
78. Halmágyi István (kb 1550–1620) a havasalföldi vajdák kapitánya és bizalmi embere, aut., 11 f. Megj.: Erdélyi íródeákok a moldvai és havasalföldi vajdák szolgálatában (talán). Mûvelődés XXXI./1978
79. A székely és a szász településtörténet kérdésköréből.
80. Székely felkelések a szász történelmi források tükrében. Brassói adatok az 1514 évi parasztháborúról és Székely Dózsa Györgyről, g., 4 f.
81. A székely felkelések visszhangja az erdélyi románok és szászok körében, g., 9 f.
82. A Schässburger-Segesvári család és a kolozsvári Heltai nyomda, g., 9 f.
83. Mihai Viteazul fejedelemsége kolozsvári Jacobinus János okleveleinek tükrében, g., 9 f.
84. Az Erdélyi Fejedelemség korának kapcsolattörténelméről. Mihai Viteazul olasz ágyumestere, g., 3 f.
85. A jó szász káposztás hús motivuma Bethlen Gábor egyik levelében (1622), g., 6 f.
86. Kézdivásárhelyi Matkó István és alvinci Ion Zoba, g., 6 f.
87. Korai román adatok a magyar nyelv finnugor rokonságáról, g., 17 f.
88. Miron Costin a „böcsületes moldvai boér, igen jó deák”. Kis- és Nagybaconi Baló Mátyás a neves román krónikásról, g., 3 f.
89. Gheorghe Șincai egyik őse: Sinkai István deák, g., 5 f.
90. Bethlen Miklós brassói levelei, g., 13 f.
91. A brassói háromnyelvû publicisztika a testvériség jegyében (1837–1849), g., 15 f.
92. Bem apó Brassóban, g., 11 f.
93. Petőfi Szászsebesen, g., 5 f.
94. Segesvári szemtanu a fehéregyházi csatáról és Petőfi Sándor haláláról, g., 5 f.
Vegyes kéziratok
95. Nobilul român Ștefan Raț (cca 1670–1720) „odorbirăul Bălgradului”, ctitor al culturii românești, aut., jegyzetekkel, 9 f.
96. Subunitățile armatei române în epoca lui Mihai Viteazul și Radu Șerban, aut., jegyzetekkel, 5 f.
97. Bulgari, hi Valachi sunt, aut., ném., jegyzetekkel, 9 f.
98. Christian Schesaeus și Clujul (1558–1580), aut., jegyzetekkel, 15 f.
99. Lupta de la Zărnești (11 august 1690), aut., jegyzetekkel, 16 f.
100. Movileștii și Transilvania, aut., jegyzetekkel, 14 f.
101. Nobilii români din familia Dracula în Transilvania, aut., 8 f.
102. Soarta descendenților familiei domnitoare Basarab în Transilvania, aut., jegyzetekkel, 28 f.
103. Genealogia familiei nobiliare române Drakula din Transilvania, aut., jegyzetekkel, 24 f.
104. Bakó Géza (1924–1983), aut., 2 p.
105. Aranyosszéki kapcsolattörténeti mozaik, aut., jegyzetekkel, 9 f.
106. Adatok a régi magyar foglalkozási nevek tanulmányozásához, aut., 37 f (hiányos)
107. Aurul românesc în secolul al XVI-lea. Lista lui Ioan Czementes din Cluj despre minele și spălătoriile de aur (1560), aut., (jegyzetekkel) 13 f
108. A szebeni Bakosok. Egy kecskeméti család erdélyi története, aut., jegyzetekkel, 11 f.
109. Date privind demografia istorică a municipiului Brașov, aut., 5 p.
110. Banovic Secula, erou transilvănean al cântecelor populare sârbești și urmașii lui, aut., jegyzetekkel, 10 f.
111. A „Farkas” és társainak ágyumestere, aut., 2 f.
112. Boieri români din Țara Făgărașului în opera poetică a umanistului sas Christian Schesaeus, aut., jegyzetekkel, 8 f.
113. Medici clujeni din secolul al XVI-lea, aut., jegyzetekkel, 13 f.
114. Nagy Jenő und die sächsische Sprachforschung, aut, 3 f.
115. Újjáéledő történetírásunk lehetséges buktatói, aut., 12 p.
116. A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai a Comitatus Cibiniensistől Erdély német nevéig, aut., jegyzetekkel, 47 p.
117. Régi és új csángók, g, 2 f.
118. Egy európai népcsoport kivonulása Erdélyből, g., 3 f.
119. Apáczai Csere János farkasutcai lakása 1658-ban, g., 4 f.
120. Eduard Eisenburger (1928–1990), aut., 3 p.
121. Régi üvegcsûrök megyénkben, g., 2 f.
122. Bornemisza vagy Abstemius Péter (1535–1584) evangélikus prédikátor az unitáriusokról, g., 3 f.
123. Az erdélyi unitáriusok román és német elnevezései, g., 3 f.
124. Szász egyháztörténeti adatok az erdélyi unitáriusokról, g., 8 f.
125. Georg és Lucas Kratzer kolozsvári unitárius szász prédikátorok, g., 3 f.
126. Christianus Thobiae egyháztörténeti feljegyzései, g., 2 f.
127. Adatok Basilius Ferenc életéhez, g., 4 f. (2 példány)
128. Pécsi János kolozsvári unitárius prédikátor és énekszerző, g., 3 f.
129. Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok. Buk., Kriterion, 1974. (ismerteti B.P.), g., 5 f.
130. Szabó György: Abafáji Gyulay Pál. Bp., 1974. (ismert. B.P.), g., 3 f.
131. Az erdélyi geréb tisztségnévről, g., 10 f.
132. Összefonódó szálak. Christoph Armbruster avagy egy magyarul verselő „dáciai szász”, g., 4 f.
133. A szászfenesi szőlőmûvelés múltjából, g., 4 f.
134. Árkosi Veres Péter a brassói humanista gimnázium rektora, g., 4 f.
135. Az erdélyi Hallerek mûvelődéstörténeti szerepe, g., 4 f.
136. David Corbea, a román-orosz-magyar barátság előfutára, g., 3 f.
137. A Cantacuzino család szász és magyar kapcsolatairól, g., 4 f.
138. Az első hazai vulkanológiai megfigyelések. Egykori professzoromnak Török Zoltánnak, a neves vulkanológusnak emlékére, g., 8 f.
139. Feudalizmuskori román vendégszavak a magyar nyelvben, g., 2 f.
140. S. Gruescu-Cornelia Grumăzescu: Județul Hunedoara (1971, ism.: B.P.), g., 2 f.
141. Tanulmányok a román-magyar kapcsolatok multjából (ismertetés, 1963), g., 5 f.
142. A Nagybánya-vidéki hegység, vagy az északi vulkáni lánc Gutin és Cibles csúcsainak régi nevéről és a havas névről általában (1959), g., 7 f.
143. Adalékok a „telek” szó etimológiájához, g., 2 f.
144. Villa Alardi és Villa Pauli középkori falvak földrajzi helyzetéről, g., 4 f.
145. Egy elpusztult középkori falu, Arcus Saxonicalis, vagy Szászárkos földrajzi helyzetéről, g., 4 f.
146. Zákány, a keselyû elfelejtett régi magyar neve (1961), g., 3 f.
147. A XIX. század néhány haladó szellemû magyar történésze az erdélyi szászokról, g., 6 f.
148. Zsombolya rajon földrajza, g., 4 f.
149. Observații asupra rezumatului tezei de doctorat al tov. Bitay Ileana: „Antichitatea greco-romană în cultura umanistă din Transilvania”, g., 2 f.
150. Maja Philippi. Necrolog, aut., 2 p.
151. Observații și aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat a tov. Eugen Janitsek: „Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene. Onomastica din Maramureș”. G., 2 f.
152. Observații și aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat a lui Iosif Tövissi: „Relieful fluviatil din valea Oltului superior”. G., 2 f.
153. Reflecții și observații privind autoreferatul doctorandului Paul Cernovodeanu: Relațiile Angliei cu Țările Române în cadrul politicii sale orientale din perioada 1660–1714. Buc., 1969. G., 4 f.
154. Observații și aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat „Târgu Mureș. Studiu economico-geografic. Iași, 1977. G., 3 f.
155. Observații la rezumatul tezei de doctorat: „Radu Șerban și epoca sa. Monografie” de Constantin Rezachevici. Buc., 1978. G., 2 p.
156. Observații și aprecieri asupra lucrării: Sibiul gotic. Arhitectura civilă gotică din Transilvania cu privire specială la orașul Sibiu, de Hermann Fabini, Buc., 1978. G., 2 p.
157. Observații și concluzii de apreciere asupra lucrării „Orașele din Moldova – studiu de geografie economică de Alex. Gh. Ungureanu. (töredék), g., 1 p.
158. Observații și aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat: „Contribuții la istoria domeniului Bran în feudalism” de Florea Salvan (1985), g., 2 p.
159. Referat despre rezumatul tezei de doctorat Mihail Kroner: Stephan Ludwig Roth. Viața și opera. G., 3 f.
160. Note marginale la rezumatul tezei de doctorat: Numele de familie ale sașilor din Transilvania de Fritz Keintzel-Schön (1970). G., 5 f.
161. Date privind originea transilvăneană a lui Ibrahim Müteferrika întemeietorul tipografiei turcești, g., 5 f.
162. Din trecutul cercetărilor științifice în Transilvania și istoricul unor societăți științifice săsești în secolele XVIII-XIX. (1973), g., 11 f.
163. Decăderea și desființarea breslelor din orașul Brașov, g., 8 f.
164. Reformele conceptelor noastre culturale și Reforma la Brașov (1989), g., 3 f.
165. Orașul Rodna în secolul al XIII-lea, g., 5 f.
166. Poezia brașoveanului Petrus Mederus despre răscoala Seimenilor din Țara Românească (1655), g., 8 f. (1965)
167. Istoricul Brașovului (1978), g., 9 f.
168. Date despre familiile Hosu și Kis din Țara Chioarului, g., 2 f.
169. Până cînd suntem oaia neagră a istoriei?, g., 4 f.
170. Catedrala episcopală din Biertan, g., 8 f.
171. Note despre Dr. M. Popescu-Spineni: România – Izvoare geografice (1972), g., 8 f.
172. Orașele și comunele județului Brașov, g., 10 f.
173. Cabane în munți. Județul Brașov și județele limitrofe, g., 7 f.
174. Monumente istorice ale județului Brașov, g., 12 f.
175. Istoria schematică a relațiilor interetnice și ecumenice ale sașilor din Transilvania (sec. XII-XIX.), aut., 9 p.
176. Sistemul relațiilor interetnice și internaționale ale sașilor ardeleni în sec. 13-19., aut., 8 f.
177. Considerații privind istoria culturală a românilor din Transilvania în epoca Reformei, g., 13 f.
178. Un moment în relațiile Persiei cu coaliția antiotomană europeană. Misiunea diplomatului transilvănean Ștefan Kakas, g., 12 f.
179. Isaac Basirius și cărturarii sași, g., 8 f.
180. Răzvan și Stanca. Posesiile transilvănene ale doamnei Stanca, văduva lui Ștefan Răzvan vodă al Moldovei, g., 3 f.
181. Dinamica populației, densitatea și evoluția structurii pe medii în Țara Bârsei (1511–1825), g., 7 f.
182. Localizarea cetății și a târgului Teleajen și probleme legate de ea (1960), g., 4 f.
183. Localizarea satului Arcus Saxonicalis (1962), g., 2 f.
184. Localizarea așezărilor documentare „Villa Alardi”, „Villa Pauli” și „Vale Lupardi” (1962), g., 2 f.
185. Gheorghe Bariț, militantul înfrățirii popoarelor ardelene (1962), g., 6 f.
186. Biografie sau autobiografie?, g., 2 f.
187. Manuscrise ale lui G. Bariț aflate în fondul de manuscrise ale Mureșenilor din Bibliot. Reg. Brașov, g., 3 f.
188. Recenzie. Repertoriul manuscriselor de cronici interne (sec. XV-XVIII.) privind istoria României. Întocmit de I. Crăciun și A. Ilieș. Buc., 1963. G., 4 f.
189. Dicționar istoric al localităților din Transilvania. Vol I. Întocmit de Coriolan Suciu. Buc., 1967. G., 4 f.
190. Repere și aprecieri privind populația Transilvaniei în epoca lui Mihai Viteazul (sec. XVI-XVII.), g., 9 f.
191. Câteva date personale privind preoții lui Avram Iancu din Munții Apuseni, g., 4 f.
192. Baccius Andreas, g., 8 f.
193. Un izvor român (ardelean) a călătoriei lui Magellan – Maximilianus Transilvanul, g., 6 f.
194. Participarea iobagilor sași la răscoalele țărănești din Transilvania, g., 4 f.
195. Die interetnischen und internationalen Beziehungssysteme der siebenbürger Sachsen (13-19Jh), aut., 12 p. (korrektúrázott változattal)
196. Ernst Wagner és az erdélyi szász történetírás szemlélet-váltása, aut., 5 p. (korrektúrázott változattal)
197. Gondolatok a Kolozsvári emlékírók (1603–1720) névmutatójáról, aut., 8 p.
198. Csikszék első részletes térképei, aut., 15 p.
199. Ein das ungarländische Rechtswesen betreffendes siebenbürgische lateinisch-deutsches Glossar um 1540, aut., 3 p.
200. Hannes Löw Rhener (Régeni Asztalos János) kolozsvári szász asztalosmester, aut., 8 p.
201. Un colț de țară în cotitura Carpaților, aut., 3 p.
202. Izvoare privind evul mediu românesc. Țara Hațegului în secolul al XV-lea. Introducere, ediție îngrijită, note și traduceri de Adrian Andrei Rusu, Ioan Aurel Pop, Ioan Drăgan. Cluj-Napoca, 1989. (recenzió), aut., 3 p.
203. Nicolae Popp: Bazinul Dunării. Natură și om. Buc., 1988. (recenzió), aut., 10 p.
204. Domeniul cetății Dezna în Evul Mediu, g., 5 f.
205. Evangelische Ungarn und Bulgaren als Mitglieder der sächsischen Landeskirche A.B., g., 8 f.
206. Slowaken und Zipser in Siebenbürgen (Sedmohradska), g., 12 f.
207. Bis wann sind wir das „schwarze Schaf“ der Geschichte?, g., 5 f.
208. Visk. Eine mittelalterliche sächsische Siedlung in der heutige Ukraine, g., 4 f.
209. Benkő József: Specialis Transilvania. Terra Siculorum. Die Szekler und das Szeklerland. Udvarhelyer Stuhl, der Filialstuhl Keresztur, der Bardoczer Filialstuhl. Übersetzt und herausgegeben von Szabó András. Klausenburg, Minerva Verlag 1944. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 3 f.
210. Peter Bod`s Selbstbiographie. Übersetzt von Dr. Valentiny Antal. Mit einer Einleitung von Dr. Jancsó Elemér. Klausenburg, Minerva Verlag 1945. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 2 f.
211. Kazinczy Ferenc, Siebenbürgische Briefe I. Mit einer Einleitung versehen von Univ. Prof. Dr. Georg Kristóf. Klausenburg, Minerva Verlag 1944. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 5 f.
212. Halász Gyula: An der Schwelle eines hundertjährigen Lebens. Erinnerungen. Bukarest, Literarischer Buchverlag 1967., g., 1 p. (ism.: Binder Pál)
213. Das Wechselvolle eheleben des berühmten siebenbürgischen Arztes Samuel Köleséri. Aus der Handschriftensammlung des Hermányi Dienes József vom Jahre 1762. „Nagyenyedi Demokritus“, alte siebenbürgische Anekdotensammlung. II. Bd. No. 157, s. 60-65. Herausgegeben und mit einer Einleitung versehen von dr. György Lajos. Klausenburg, Minerva Verlag 1943. (Binder Pál ismertetése), g., 4 f.
214. Ethnische Verschiebungen in mittelalterlichen Siebenbürgen, g., 8 f.
215. Die Genealogie der rumänischen Adelsfamilie Drakula aus Siebenbürgen, g., 14 f.
216. Historisch-geographische Bemerkungen zu Urkundenbuch VII., g., 8 f.
217. Persönliche Beziehungen zwischen der siebenbürgisch-sächsischen Reformation und Klausenburg (cca 1540-1600), g., 17 f.
218. Johannes Adami. Egy vingárdi szász a londoni királyi testőrség tagja, aut., 2 p.
219. Az erdélyi székely és szász székek illetve kerületek keletkezése és megszûnése, aut., 10 p.
220. B.P. által összeállított gyûjtemény folyóiratokban, újságokban megjelent cikkeiről. 1964 február–1991, sajtókivágások, 15 kötet (két példányban), kb. 500 tétel, a kötetek elején tartalomjegyzékkel. Egy külön kötet ama csak magyar nyelvû újságcikkekel, melyek az Új Időben, Brassói Lapokban és Megyei Tükörben jelentek meg (133 f.)
221. B. P. összegyûjtött tanulmányai (különnyomat-kolligátumok), 12 kötet (minden cikk több példányban)
1. Román nyelven közölt cikkei 2 kolligátum-kötetben (Paul Binder: Opere 1-2), tartalomjegyzékkel, 63 cím
2. Articole apărute în reviste de specialitate (3 kolligátum-kötet, 1961–1969, 1970–1974, 1975–1980), tartalomjegyzékkel, 124 cím
3. B.P. 1971-1981 között közölt cikkeinek kolligátum-kötete (Opera IV), 32 cím, tartalomjegyzékkel
4. B.P. Tanulmányok 1963-1991, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 17 cím
5. Paul Binder: Studii filologice și istorice 1964-1992, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 27 cím
6. Binder Pál: Tanulmányok 1969-1994, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 37 cím
7. Paul Binder: Studii istorice 1964–1989, 2 kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 63 cím
8. Paul Binder: Opera in folio 1967–1993, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 13 cím