nyomtat

megoszt

Elvek és viták
FÖLDES LÁSZLÓ
Katalóguscédula:
Cím: Elvek és viták
Szerző: FÖLDES LÁSZLÓ

Megjelenési adatok:
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983
Kategória: ROMÁNIAI MAGYAR ÍRÓK SOROZAT
Témakör: irodalomtörténet
Tárgyszó: irodalomtörténet, esztétika, irodalomkritika
Műfaj: tanulmányok
Teljes kötet letöltése: [pdf, 4638.3k]
Tartalom:
Láng Gusztáv: Földes László öröksége [pdf, 326.2k] [doc, 1902.1k]
A kritikus ostroma. Huszár Sándor beszélgetése Földes Lászlóval [pdf, 201.3k] [doc, 58.4k]

A LEHETETLEN OSTROMA [pdf, 1535.4k] [doc, 1488.9k]

Dsida Jenő költészete
Az egészet akartam (Szabédi László költői útja)
Szemlélet és szemléletesség (Létay Lajos költészetéről)
Az ember sorsa — két látószögből (Székely János költői világképéről)
Négysorosok világa — világok négy sorban (Horváth Imre költészetéről)
Én és a mindenség (Lászlóffy Aladár költészetéről)
Lélektan és „lélektan” (Balla Károly novelláiról)
Önvallomás reményekről és csalódásokról (Huszár Sándor: Kokó, a bohóc)
Viharos tetőkről hallgatag gyökerek alá (Papp Ferenc próbatétele)
Egy nyitány és a vezérmotívumok (Deák Tamás esszéiről)
Kiűzetés a paradicsomból (Bajor Andor mélabús humoráról)
Az értelem illúziótlanságával — a szellem birodalmában (Méliusz József: Az illúziók kávéháza)
Sartre: A szavak
Franz Kafka
Eugene O’Neill
Mini-kritikák az „Új könyvek” rovatból
Anna Seghers: A hetedik kereszt
Kacsó Sándor: Írók — írások
Szemlér Ferenc: Vándorló évek.
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Sólem Aléchem: Tóbiás, a tejesember
Bartalis János: Idő, ne fuss!
Móricz Zsigmond: Úri muri
Camus: A pestis
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Ige és igézet (Palocsay Zsigmond versei)
Majtényi Erik: Szobrot álmodtam
Jorge Semprun: A nagy utazás
Brecht legszebb versei
Fodor Sándor: Csipike, a gonosz törpe

SZÍNHÁZI ŐRJÁRAT [pdf, 585k] [doc, 478.2k]

Zárt világ — a dráma
A dráma paradoxona
Ki is az a színházi szakember?
A szatmári színház Romeo és Júliája korabeli színpadon
Komédia, tragédia és rendezői felfogás
„Dühöngő” szatmáriak (Osborne-bemutató a szatmári színházban)
Az elvont eszme bűne (Deák Tamás: Demetrius)
Hagyományosabb jobb lett volna (Caragiale: Az elveszett levél)
Bernard Shaw: Sosem lehet tudni
Főszereplő: a rendező (A Lear király a bukaresti Nemzeti Színházban)
Ezek a képmutató bolondok (Mazilu-bemutató a Bulandra Színházban)
A régvárt korszerűség (Nagy István Özönvíz előtt)
A közönség igénye avagy miből lesz a cserebogár?


ELVEK ÉS VITÁK [pdf, 552k] [doc, 465.4k]

Fiatal íróinkról
Kin nevet és kit nevettet Benczédi?
Fülszövegek dicsérete
Tatárjárás a műbírálatban
Ki fetisizál?
Vélemény és igazság
Áldott középfok
Provincia és nagyvilág
Jegyzetek a korszerűségről
Halhatatlan emberiség — esendő emberiség
Irodalomkritika — renoválás miatt zárva
A szegény antológia-szerkesztő panaszai
A művészet kedélye
Kultúra-pasztillák
Kinek írok?
Mit kíván a nép?
Íróságom bölcsőhelye


MINIATŰRÖK AZ ÓRIÁSRÓL [pdf, 444.4k] [doc, 364k]

Miniatűrök az óriásról
1. Zavaros monológ kérdőmondatokban
2. Viszolygó monológ a nagybetűs Szépségről
3. Kárörvendő monológ a csúffá tett Szépről
4. Értekező monológ a Szépség és a szépség dialektikájáról
Közgyűlés után
1. Az író és az ő érdemrendje
2. Az író és az ő méltósága
3. Az író és az ő Szakmája
4. Az író és az ő adminisztrátora
Nemzedékről — öt tételben
Első tétel: Hogy is volt azokkal a fiatalokkal? (Largo)
Második tétel: Az érdek játékai (Molto vivace)
Harmadik tétel: Kik azok a nonkonformisták? (Allegro aperto)
Negyedik tétel: Kik állnak az Új partjainál? (Allegro ma non tropo)
Ötödik tétel: Vallomás magamról és egy áldozati nemzedékről
(Majestuoso)
Parabolák
1. Platón és Donysios párbeszéde
2. A garnizon költője
3. Egy kisiparossá vedlett céhlegény klapanciái
A közelnézet optikája


HÁROM LEKTORI VÉLEMÉNY [pdf, 343.7k] [doc, 252.9k]

Dsida Jenő: Rettenetes virágének
Tóth Sándor Gaál Gábor-utószavához
Hervay Gizella: Ez van

A kiadásról (Tóth Sándor) [pdf, 297.5k] [doc, 263.7k]
Jegyzetek
Földes László irodalmi munkássága (Gáspár Sándor)