nyomtat

megoszt

A román irredentista mozgalmak története
JANCSÓ BENEDEK
Katalóguscédula:
Cím: A román irredentista mozgalmak története
Szerző: JANCSÓ BENEDEK

Megjelenési adatok:
Bocskay-szövetség, Budapest, 1920
Nyelv: magyar
Kategória: ALAPKÖNYVTÁRAK
Témakör: történelem
Tárgyszó: történelem, nemzetiségi kérdés, román—magyar viszony
Műfaj: monográfia, adattár
Tartalom:
Címlapok [pdf, 7.9k] [doc, 27.6k]
Előszó
[pdf, 103.7k] [doc, 49.2k]
I.FEJEZET. A magyarországi románság nemzeti öntudatának kifejlődése és az irredentizmus kezdetei [pdf, 251.8k] [doc, 194k]
1. A nagyromán törekvések lényege, földrajzi és etnikai alapja
2. A nagyromán törekvések állítólagos jogtörténeti alapja, az úgynevezett dáciai kontinuitás
3. Történeti bizonyitékok a románok balkáni eredetére vonatkozóan
4. A román népelem első megjelenése a magyar állam keleti felében
5. A román népelem helyzete Magyarországon a tatárjárást követő időszakban a XIII. század végéig
6. A román népelem helyzete a XIV. század elején a mai Romániában
7. A román népelem Magyarországba való beköltözésének folyamata a XIV. és XV. században
8. A beköltözött román népelem viszonya a XIV. és XV. századbeli magyar állam politikai és gazdasági rendjéhez
9. A román népelem Magyarországba való költözésének folyamata a XVI., XVII. és XVIII. században
10. Az erdélyi fejedelmek kísérletet tesznek a románságnak protestáns hitre való térítésére és e kísérlet hatása a románság öntudatra ébredésére vonat- kozóan
11. A magyarországi románság vallásos uniójának hatása a románság nemzeti öntudatának további kifejlődésére
12. Mária Terézia, II. József politikai és társadalmi re- formjainak hatása
13. A Supplex libellus valachorum
14. Sinkai Gergely, Maior Péter és Klein Sámuel történeti és filológiai munkássága tudományos alapja lesz a további nagyromán törekvéseknek
15. Anonymus hitelességének vizsgálata
16. A román nemzeti törekvéseknek első harciasabb fellépése
17. A román tanuló ifjúság szerepe a XIX. század negyvenes éveinek román nemzetiségi mozgalmaiban
18. A román püspökök szerepe e korszak mozgalmaiban
19. A román nép viszonya e mozgalmakhoz
20. A magyarországi és a fejedelemségekbeli románok között keletkezett kölcsönösségi érzet és az irredentizmusnak, mint irodalmi és művelődési törekvésnek első határozottabb politikai szinezetű fellépése

II. FEJEZET. Az irredentista törekvések kifejlődése az 1848-1867-ig tartóidőszakban. [pdf, 261.6k] [doc, 208.4k]
1. Erdélynek Magyarországgal való uniója és a román- ság állásfoglalása ez unióval szemben
2. Az 1848-iki balázsfalvi román nemzetiségi programm
3. 1848-iki pesti országgyűlés unióbizottságának munkálatai és a magyar kormány álláspontja a román nemzetiségpolitikai követelésekkel szemben
4. A Saguna püspök vezetése alatt álló román többség magatartása az 1848/49-iki mozgalmakban
5. A román kisebbség vezetőinek és az oláhországi forradalmároknak kísérletei egy magyar-román kibékülés érdekében és Maiorescu János Dakoromaniája
6. A románság elégedetlensége a világosi fegyverletétel után életbeléptetett új kormányrendszerrel
7. Az irredentizmus további fejlődése a világosi fegyverletétel után
8. A magyar emigráció alkudozásai Cuza fejedelemmel
9. Cuza fejedelem irredentizmusa
10. A „dunai konföderáció” terve
11. Az 1863-iki nagyszebeni Landtag Erdélyt politikailag külön autonom koronatartománnyá szervezi

III. FEJEZET. Az irredentista törekvések viszonya a dualizmushoz. Az 1881-iki román nemzetiség-politikai programm [pdf, 248.9k] [doc, 199.2k]
1. A magyar emigráció utolsó érintkezése a romániai polilikusokkal és Károly fejedelem magatartása
2. Az unió végrehajtása 1867-ben és a románság magatartása vele szemben
3. A romániai közvélemény ellenséges magatartása a dualizmussal szemben és annak okai
4. Az 1868-iki nemzetiségi törvény
5. A nemzetiségi képviselők ellenjavaslata
6. A passzivitás kimondása 1869-ben és 1872-ben a Lónyai-féle kibékülési kísérlet
7. Az 1877/78-iki román-török háború hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
8. A román nemzetiségi párt 1881-iki programmja és e programm közreadása miatt támadt harcok
9. A romániai új irodalmi irány (junimea) hatása a magyarországi románságra
10. Slavicĭ János

IV. FEJEZET. A nagyszebeni Tribnna szerepe és a Liga Culturală megalakulása [pdf, 269k] [doc, 212.5k]
1. A nagyszebeni Tribuna szerepe és hatása a mult század nyolcvanas éveiben
2. Harc a Memorandum Őfelsége elé való terjesztésének ügyében és a romániai liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek állásfoglalása
3. A tribunisták harca Mocsonyiék ellen
4. Slavicĭ terveinek megnyeri a romániai egyetemek ifjúságát
5. A romániai egyetemek ifjúsága által kiadott Memorandum ismertetése
6. A Liga Culturală megalapítása
7. A romániai egyetemi tanulók Memorandumának hatása a külföldi közvéleményre
8. A Liga Culturală izgatásainak hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra

V. FEJEZET. Az 1892-iki román Memorandum és a Liga Culturală akciói [pdf, 205.5k] [doc, 128.5k]
1. Az Őfelségéhez benyujtott 1892-iki Memorandum tartalma
2. A Memorandum zárószava
3. A magyar ifjúság „Válasza”
4. A magyarországi román nemzetiségű főiskolai ifjúság „Replica”-ja
5. A Replica tanuságtétele az irredentizmus mellett
6. A Replica-pör és a román nemzeti komité magatartása

VI. FEJEZET. Az „erdélyi kérdés” a román parlamentben [pdf, 272.6k] [doc, 224.3k]
1. Az erdélyi kérdés a román parlamentben
2. A liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek beszéde a román szenátusban
3. A konzervatív kormány helyzete a liberális párti támadással szemben
4. Lahovary külügyminiszter válasza Sturdzának
5. A liberális párti G. Panu beszéde, mint tanuságtétel az irredentizmus mellett
6. Carp álláspontja az erdélyi kérdésben
7. Urechia beszédében a hármasszövetségbe való belépés helyett a Balkán-szövetséget ajánlja
8. Miért vetette fel Urechia ismét a dunai konföderáció gondolatát?
9. Az „erdélyi kérdés” a román kamarában
10. Fleva beszéde
11. Balş kormánypárti képviselő beszéde
12. C. C. Arion kormánypárti képviselő beszéde
13. Cuza beszéde
14. Stolojan liberális képviselő beszéde
15. Maiorescu Titus beszéde
16. Take Jonescu beszéde
17. Gradisteanu Jón liberális párti képviselő beszéde
18. Lahovary külügyminiszter beszéde
19. A román kormány és a román politikusok megbízhatatlan magatartása a hármasszövetséggel szemben

VII. FEJEZET. A Memorandum-pör és a Liga Culturală izgatásai az európai sajtóban [pdf, 222.1k] [doc, 198.1k]
1. Előkészületek a Memorandum-pörre
2. A Memorandum-pör tárgyalása és lefolyása
3. Az ítélet hatása a romániai közvéleményre
4. Sturdza orfeumi beszéde
5. A Liga Culturalăban uralkodó korrupció
6. A magyar kormány magatartása e mozgalmakkal szemben
7. Gróf Kálnoky külügyminiszter nyilatkozata a delegációkban a román irredentáról

VIII. FEJEZET. Meghasonlás a román remzetiségi pártban. Botrányok a Liga Culturalăban. A román kormány anyagilag is támogatja az irredentista mozgalmat [pdf, 296.7k] [doc, 255.5k]
1. Bánffy Dezső miniszterelnök nemzetiségi politikája
2. Sturdza kormányralépése és jaşi-i nyilatkozata
3. Az első lépések a Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése érdekében
4. Az 1895. évi interparlamentáris konferencia és a Budapesten megtartott nemzetiségi konferencia
5. A Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése
6. Meghasonlás a nagyszebeni román nemzeti komitéban
7. Meghasonlás a Liga Culturalăban és a pénztárnok sikkasztásának következményei
8. Nemzetiségi tüntetések a magyar nemzet millenáris ünnepe ellen
9. Őfelségének, I. Ferencz Józsefnek 1896-iki bukaresti és a román királyi párnak látogatása 1897-ben. Jeszenszky min. tanácsos kitüntetése
10. A brassai román iskolák romániai szubvenciója és annak következtében Take Jonescu támadása Sturdza ellen
11. A brassai román iskolák romániai szubvenciójának története
12. Bizonyító adatok, hogy a román kormány a magyarországi román egyházakat és iskolákat ezután is tiltott szubvencióban részesítette
13. Sturdza bukása a „Bánffy Dezső nemzetiségi politikája” című röpirat megjelenésének következtében

IX. FEJEZET. A román nemzetiségi párt akcióba lép. A Liga Culturală megújhodása. Az irredentista törekvések Bosznia annexiójával fordulóponthoz érkeznek [pdf, 274.1k] [doc, 264.7k]
1. Kísérlet a passzivitás elhagyására. Dr. Ratiu halála. Vlád Aurél fellépése
2. A román nemzetiségi párt aktivitásba lép. Új Programm az aktivitás alapján
3. Gróf Tisza miniszterelnök álláspontja a román nemzetiségi kérdésben
4. A nemzetiségi képviselők klubjának szereplése az 1905-iki országgyűlésen
5. A báró Fejérváry-féle ügyvivő kormány és a román nemzetiségi párt egymáshoz való viszonya
6. A román nemzetiségi párt szerepe az 1906-iki választáson. Paktumkísérlet a kormánnyal. A megválasztott képviselők száma
7. A román bankok szerepe e választások alkalmával. E bankok általános gazdasági hatása a román népre
8. A román nemzetiségi párt szereplése az 1906/1910-iki országgyűlésen. Apponyi gróf népiskolai törvényei
9. A Liga Culturală lassanként összeszedi magát. Jorga Miklós szerepe ebben az ujraébredésben
10. Az 1906-iki román nemzeti kiállítás hatása az irredentizmusra
11. A Bosznia annexiójával kapcsolatos balkáni események hatása a Liga külpolitikai állásfoglalására
12. Jorga közvetetlen beavatkozása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakba
13. Ferencz Ferdinánd trónörökös szinajai látogatása 1909-ben

X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselőjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában
3. Meghasonlás a román nemzetiségi pártban és az azt kővető kibékülés
4. Romániából jövő anyagi támogatás a magyarországi román nemzetiségi mozgalmak számára. Stroescu, a besszarábiai mecenás
5. Magyarellenes külföldi sajtóakció és irodalmi agitáció a román-szláv szövetség érdekében
6. Az angol publicisztika akciója a monarchia föderatív átalakítása érdekében. Wickham Stead
7. Az angol publicisztika hadjárata Magyarország ellen. Scotus Viator
8. A magyar gör. kath. püspökség felállítása
9. Román izgatás a magyar gör. kath. püspökség felállítása ellen
10. Catereu debreceni merénylete. Ki volt Catereu?
11. Románia részvétele a második Balkán-háborúban és a bukaresti békekötés
12. Románia sikereinek hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
13. Gróf Tisza István miniszterelnök kísérlete egy magyar-román megegyezés tárgyában
14. Az orosz cári család konstancai látogatása
15. A romániai közhangulat a konstancai fejedelmi találkozás után
16. A magyarországi román nemzetiségi párt akciója közvetetlenül a világháború kitörése előtt
[pdf, 262k] [doc, 264.7k]

XI. FEJEZET. A romániai közélet és politika minden nyilvánulatában az irredentizmust szolgálta [pdf, 249.9k] [doc, 244.7k]
1. A romániai iskola viszonya az irredentizmushoz
2. A romániai gör. keleti ortodox egyház viszonya az irredentizmushoz
3. A román hadsereg viszonya az irredentizmushoz
4. A román államférfiak irredentizmusa
5. A dinasztia irredentizmusa

XII. FEJEZET. A szövetséges Románia, mint rosszakaratú semleges [pdf, 265.4k] [doc, 210.9k]
1. A koronatanács
2. Hírlapvásár és vesztegetés
3. Az utca és az „erdélyi menekültek” szerepe a háború előkészítésében
4. A hazai románság magatartása a háború alatt
5. Bratianu Jonel, az. európai politika Sphinxe

XIII. FEJEZET. Románia orvtámadása és bűnhődése [pdf, 228.8k] [doc, 162.8k]
1. Az orvtámadás
2. Védekezés a román tanítóság árulása ellen
3. A bünhődés

XIV. FEJEZET. Transylvania Moribunda (A haldokló Erdély) [pdf, 263.6k] [doc, 259.6k]
1. A Nemzeti Tanácsok korszaka
2. Canossa-járás Belgrádba és Aradra
3. Ferdinánd román király hadserege bevonul Erdélybe
4. Kolozsvár megszállása és a román imperium berendezése
5. Székely eposz és tragédia

X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz [pdf, 262k]
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselőjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában

Tartalom [pdf, 126.8k] [doc, 80.9k]